A komposztálás megismertetése Bodajk lakosságával – KEOP-6.2.0/A/11-2011-0272

Örömmel értesítjük a Tisztelt Lakosságot, hogy Bodajk Város Önkormányzata KEOP-6.2.0/A/11-2011-0272 azonosítószámmal eredményes pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében az Energia Központ Nonprofit Kft. által a 2011. évben meghirdetett „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek” című pályázati kiírásra.
A projekt keretében az önkormányzat összesen 150 családot vont be a programba. A résztvevők egy 600 literes műanyag komposztálót kaptak térítésmentesen, cserébe vállalták, hogy ha lehetőségük engedi, akkor 5 évig komposztálni fognak.
A programhoz jelentős szakmai segítséget nyújt a Fúzió Egyesület. A program kezdetén mindenkinek kötelezően részt kellet venni egy képzésen, ahol elsajátíthatták a komposztálás alapjait. Egy színes kiadvánnyal, weblappal és oktatófilmmel segíti az önkormányzat a sikeres komposztálást. Nagyon fontos eleme a projektnek a szakmai segítségnyújtás, tehát a résztvevőknek lehetőségük lesz napi szinten konzultálni egy nagy tudású komposztmesterrel, aki segít átvezetni a nehézségeken.

Technikai információk, szakmai segítségnyújtás: bodajk@komposztaljunk.hu

Sikeres volt a fehérvári komposztálási program

A székesfehérvári Gaja Környezetvédő Egyesület tavaly nyáron indította el komposzt mintaprojektjét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával. A programban összesen 300 család juthatott komposztkeretekhez, illetve szaktudáshoz Székesfehérvár, Gárdony és Velence településeken. Az egyesület célja az volt, hogy az emberekben tudatosítsa: komposztálással jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mennyisége.
 
A KEOP 6.2.0/A/11-2011-0007 azonosítójú projekt keretében az egyesület összesen 300 családot vont be a programba Székesfehérvár Vezér utcák városrészből, Gárdony, Agárd és Dinnyés, illetve Velencéről településekről. A résztvevők egy fa és egy műanyag keretet kaptak térítésmentesen, illetve minden jelentkező ingyenesen hozzáférhet lakóhelyén egy nagy teljesítményű ágaprító géphez, ami a tavaszi és őszi időszakban jelentősen megkönnyíti a komposztálást.
 A programhoz jelentős szakmai segítséget nyújtott az egyesület. A program kezdetén mindenkinek kötelezően részt kellet venni egy képzésen, ahol elsajátíthatták a komposztálás alapjait, illetve az ágaprító gép használatát. Egy színes kiadvánnyal, weblappal és oktatófilmmel segítette a Gaja a sikeres komposztálást. Nagyon fontos eleme volt még a projektnek a szakmai segítségnyújtás, tehát a résztvevőknek lehetőségük volt napi szinten konzultálni egy nagy tudású komposztmesterrel, aki segített őket átvezetni a nehézségeken. 
 
A projekt végén az egyesület munkatársai több családot is meglátogattak, hogy megkérdezzék őket a tapasztalatokról. A legtöbben eleinte tartottak a komposztálástól, de ma már mindenki azt válaszolta, hogy nem bánták meg, hogy jelentkeztek a programra, hiszen egy kis erőfeszítés árán nagyon szép eredményeket értek el. A legszembetűnőbb az volt, hogy mindenütt gyönyörű volt a kert, nem kis mértékben a saját előállítású komposztanyagoknak köszönhetően.

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – Interjú Varga Ferenccel

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

Varga Ferenc konyhakertet már nem művel, de nagyon szép udvart gondoz, ahol jelentős mennyiségű zöld hulladék keletkezik, amit a konyhai hulladékkal együtt komposztál. Ferenc szívesen komposztál, ahogy elmondja, szívesebben csinálja, mint a kapálást, mert szórakoztató számára. Arról is beszél, hogy a komposztálás nem jelent különösen nagy munkát, így ajánlja mindenkinek, ha lehetősége van komposztáljon. Ferenc tapasztalatai szerint, amióta a komposzt humuszt kiszórja az udvarra az óta sokkal szebbek az örökzöldek és a virágokkal is nagyon jót tesz.

Komposztált már korábban?

Nekem régebben kertem volt zöldségekkel, gyümölcsfákkal és sokszor problémát okozott, hogy mit kezdjek a zöldhulladékkal. Évekig gazdálkodtam az Úrhidai hétvégi telkemen, ahol kényszer volt a komposztálás, mert abban az utcában a mai napig nem viszik el a szemetet. Akkor gödörbe ásva oldottuk meg ezt a problémát és próbáltunk komposztálni. De nagyon örültem Gaja Környezetvédő Egyesület által nyújtott lehetőségnek, mert ugyan zöldséges kertet már nem művelek, de amit lehet komposztálom így is az udvaron.

Mi jellemzi a hulladékkezelésüket?

Próbálok minél kevesebb szemetet termelni, a kartondobozokat költözködéskor mindig felajánlom az ismerősöknek, vagy az újságpapírral együtt elviszik a gyerekek a velem szembe lévő iskola papírgyűjtésére. A fémet meg a műanyagot külön gyűjtöm, és ha annyi összegyűlik, akkor elviszem az egyik nagyáruházba, ahol visszaveszik. A konyhai hulladékot pedig a komposztra dobom.

Mi kerül a komposztba?

Nekem a legtöbb hulladékom a falevél és a lenyírt fű és e-közé kerül a konyhai hulladék, mint tojáshéj, hagymaszár, dinnyehéj, illetve más zöldségek, gyümölcsök maradékai. Ami nagyon hasznos, mert így legalább nem lesz olyan sűrű komposztom az egynemű anyagoktól. Illetve a kandalló hamu egy része is a komposztra kerül.

Szokták a komposztba kerülő anyagokat aprítani?

Minden a komposztba kerülő anyagot 5-10 centis darabokra aprítok kézzel, de a tavaszi nagy metszéseknél a Gaja Egyesülettől veszem kölcsönbe az aprítógépet. De a gallyak nagy részét felhasználom a kandallóba gyújtósnak, tüzelőnek.

Mire figyelnek oda a levágott fű komposztálásánál?

Régebben én is csak úgy rádobtam a frissen nyírt füvet a keret tetejére, de mikor legközelebb mentem hátra, akkor nagyon erős silószagot éreztem és rájöttem, hogy a fű rohadt be a komposzt tetején. Azóta már szárított fűvel és ágapritékkal keverem össze a frissen nyírt füvet és így nincsen semmi probléma és semmi szaga sincs a komposztomnak.

Mennyire figyelnek oda a komposztba kerülő anyagok arányára?

Annyira figyelek oda az arányokra, ahogy már korábban is említettem mindig keverek a fű közé szárazanyagot is. De régebben komposztteával locsoltam, hogy gyorsítsa az érest, de azt valamiért most letiltották az értékesítését pedig nagyon hasznos volt, jelentősen gyorsította az érést.

Milyen gyakran rakják át a komposzthalmot?

Pont most készülök átrakni a komposztot, mert az alján 1/3 arányban van a tavalyi akkor még éretlen anyagokból és most át fogom keverni az egészet. A meggyfáról most pont lejött pár gally azt fogom az aljára aprítani és arra rakom majd a keveréket. Évi 1-2 alkalommal szoktam csak átrakni, mert a tapasztalatom az, hogy ennyi elegendő.

Mit kezdenek a kész komposzttal?

Nekem az a tapasztalatom, hogy ha tavasszal elkezdem a komposztálást, akkor késő őszre be is érik. Ilyenkor a kőműves barátomtól kölcsönkérem a rostáját és azzal szűröm át a humuszt. Nekem nagyon sok virágom van és az alá szoktam tenni a komposzt humuszt egy kis virágfölddel átkeverve, illetve a többi része az udvarra a cserjék, fák alá kerül.

Mik a gyakorlati tapasztalataik a komposzttal?

Amióta komposzt humuszt rakok a kertbe, azóta sokkal kevesebbet kell öntöznöm és ugyanolyan szép az udvarom, mint előtte. A humusz segített abban, hogy a talajt lazábbá, víztartóbbá tudtuk tenni.  Szerintem nem egy nagy munka a komposztálás és az egyébként is keletkező kerti munka mellett nem jelent semmi plusz munkát.  Én sokkal szívesebben csinálom, mint a kapálást és hasznom is van belőle. Egyáltalán nem bántam meg, hogy jelentkeztem az egyesület programjára.

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – Interjú Tóth Péterrel

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

Tóth Péter gyakorlott kertész, aki évtizedek óta komposztál már, mégis jelentkezett a Gaja Egyesület projektjébe, hogy segíthesse a szomszédjait, illetve jól jött neki a komposztkeret is. Péter több mint 20 nyulat tart, akik segítenek neki a zöldhulladék aprításában. A legérdekesebb Tóth úr udvarán, hogy a komposztkeretek tetejére padlizsánt és tököt ültetett, ami már tavasszal is úgy nézett ki, mint a kertben a nyár közepén. Péter a fiát is megfertőzte a komposztálással, aki nem rég a komposztálásról írta a szakdolgozatát.

Komposztált már korábban?

Én már előtte is komposztáltam, de akkor csak prizmába raktam, ebből a legnagyobb 10 köbméter volt. De hiába raktam át sokszor, egy ilyen nagy tömeg nehezen bomlik, így ez 2 évig tartott nekem. Sok ismerősöm gödörben komposztál, de annál nincsen rosszabb megoldás talán. De örültem a Gaja Környezetvédő Egyesület projektjének, mert így hogy keretbe rakom a zöldhulladékot még is rendezettebb az udvar.

Mi jellemzi a hulladékkezelésüket?

A papírt az unokáknak gyűjtjük, akik el szokták hordani Magyaralmásra az iskolai papírgyűjtésre. Nálunk zöldhulladék nem kerül a szemétbe, hiszen nyulakat tartunk. Így minden zöldhulladék először a nyulakhoz kerül és nyúltrágyát rakjuk a komposztra, illetve azt amit a nyúl nem fogyaszt el. Ételmaradék sem kerül a szemétbe, mert a kutyám szinte mindent elfogyaszt.

Mi kerül a komposztba?

Rengeteg széna hulladék, alom kerül a komposztba nálunk, illetve azok a dolgok, amiket a nyulak nem vagy csak félig esznek meg. A nyúltrágya, lomb, vágott fű adja a komposztunk nagy részét. De rákerülnek a megdöglött virágok, használt virágföld, a kutya által meghagyott csontok és még a kutyaürüléket is komposztálom.

Hogyan kezelik a lombot?

Én még a szomszédoktól is összegyűjtöm a lombot, mert szerintem nagyon jól komposztálható anyag. Még a diófalevelet is összegyűjtöm, mert az is csak inkább frissen éréslassító.

Hogyan komposztálja a füvet?

A fű nagyon fojtós a komposztban, de természetesen én is komposztálom. Mikor lekaszálom, hagyom egy kicsit megszikkadni, megszáradni a helyén, aztán egyszerűen csak rádobom a tetejére. De persze ha nyersen csak ráteszi az ember egy kupacba a füvet az persze ronda, bűzös, rohadásnak indult, penészes anyag lesz.

Mennyire figyelnek oda a komposztba kerülő anyagok arányára?

Nem figyelek az arányokra, de időnként egy marék komplex műtrágyával vegyítem a komposztot. Azért sem figyelek oda rá, mert nincs különösebb igényem rá, hogy különleges tulajdonságú komposzt készüljön a végére. De a nyúltrágya miatt eleve nagyon magas a nitrogéntartalma a kikerülő humusznak.

Szokták a komposztba kerülő anyagokat aprítani?

Az aprítás, darálás nagy részét elvégzik nálunk a nyulak, de természetesen gallyakat nem rakunk bele egészbe, ami olyan az metszőollóval picit felaprítjuk.

Milyen gyakran rakja át a komposztot?

Az én komposztomat egy hónapban egyszer át kell rakni a tapasztalatok szerint. De nem egy nagy munka ez, félóra alatt megvan. Nyugdíjas vagyok, szóval van rá időm bőven, de egyébként sem egy nagy fizikai munka. És az eredményét meghozza, mert sokkal hamarabb érik meg a komposztom.

Mit kezdenek a kész komposzttal?

A komposzt teljes beérése nálam két évig tart, de időközben természetesen többször rostálok ki belőle érett humuszt. A komposzt humusz nagy része a virágcserepekbe, muskátlis ládába kerül. Nálunk minden ablakpárkány tele van virágokkal, ha csak ehhez mindig virágföldet kellene vennem az a nyugdíjamat igencsak megterhelné ősszel. A kertben a komposzthumusz pedig a szőlő és a gyümölcsfák alá kerül.

Mik a gyakorlati tapasztalataik a komposzttal?

A kertben harmincnégy gyümölcsfám van és nem kevés szőlő, és egész évben nem kell vennünk gyümölcsöt kivéve a déli gyümölcsöket. A komposzt hatása nagyon érződik a terméshozamban, már évek óta annyi almánk terem, hogy egy egész évig el tudjuk látni az egész családot vele. És semmiféle műtrágyát nem kell használnom a kertünkben. De a legjobb bizonyíték a komposzthumusz hasznára, hogy én a komposzt halom tetejére padlizsánt, tököt ültettem, ami a komposzton sokkal szebb és sokkal hamarabb érik, mint a kerti talajban.

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – Interjú Kloiber Lászlóval

A Gaja Környezetvédő egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

Kloiber László gyönyörű udvart tudhat magának, egy hasonlóan szép konyhakerttel, ahol nejével szinte mindent megtermelnek maguknak, amire szükségük van. László már a projekt előtt is komposztál, de szakértelem hiányában sokszor nem érett be rendesen a komposztja. A projekt keretében tartott képzésen a Gaja Környezetvédő Egyesület olyan tudást adott számára, amivel mára már hatékonyan komposztál és ahogy mondja is munkáját a kert sokszorosan hálálja meg. Kloiber úr azt is elmondja, hogy a komposztálás nem egy nagy munka, ha neki 74 évesen nem jelent problémát, akkor más is könnyűszerrel el tudja látni a komposztálás körüli teendőket.

Komposztált már korábban?

Rengeteget járunk az Ausztriában élő rokonokhoz és egy alkalommal bementünk az ottani barkácsáruházba és éppen komposzt bemutatót tartottak. Akkor ott fillérekért hozzá tudtam jutni komposztládához.  De aztán az abban érő komposzt nagyon ritkán sikerült csak, mert szaktudásom nem volt hozzá, csak raktam és nem forgattam. Az egyesület oktatásán tudtam csak meg, hogy ha évente legalább 1-2 alkalommal megforgatom, akkor már sokkal jobb lesz.

Mi jellemzi a hulladékkezelésüket?

Ha megmutatom a kukámat, akkor abban csak olyan dolgok vannak, amit a fiam már nem tud használni az üzletében, és onnan ide hordja hozzám, mert nekem lényegében semmi hulladékom nem keletkezik. A konyhai hulladéktól kezdve, a dió levélen át mindent komposztálunk, a többi hulladékot pedig szelektíven gyűjtjük.

Mi kerül a komposztba?

Mindenféle zöldhulladékot bele rakunk, ami ki jön a kapálások során és persze a füvet. Belekerülnek még a konyhai hulladékok, de még a főtt ételek maradékait is rászoktuk rakni a komposzt halomra egy kis földdel elkeverve. Így, hogy letakarom semmi gondom nincsen vele, nem jönnek a legyek és nem túrják a macskák sem.

Szokták a komposztba kerülő anyagokat aprítani?

Később Ausztriából hoztam egy jó minőségű aprító gépet is, így azzal mindent átdarálok, ami nem fű, kaszálék, vagy lomb. Sőt még a gyomnövényeket is át szoktam darálni rajta, persze ha virágzik a gaz, akkor azt leszedem róla, nehogy a magjait elszórjam vele a kertben. Ami meg nem megy át a darálón azt előtte fejszével, vagy metszőollóval elvágom. Amit végképp nem visz az aprító az pedig megy a kályhába.

Hogyan kezelik a lombot?

Az udvaromon összegereblyézet lombot fűnyíróval aprítom, és rá kerül nálunk a komposzt halomra, mert nincs akkora mennyiség, ami torzítaná az arányokat. Én eleinte nagyon féltem a diólevél komposztálásától, az első időszakban nem is raktuk még bele, de amióta az egyesület oktatásán részt vettem az óta összedarálom és bele keverem a komposztba és tulajdonképpen elmegy benne. A fenyő tüskétől félek egy kicsit, hogy nagyon megsavanyítom vele a komposztot, így azt én általában visszaásom.

Mennyire figyelnek oda a komposztba kerülő anyagok arányára?

Én teljesen vegyesen szoktam halmozni, ahogy ki jön a kertből, de nem gond ez, mert a díszkertből és a konyhakertből sokféle anyag kerül ki. Arra szoktam csak odafigyelni, hogy a füvet fel szoktam lazítani egy kis földdel, illetve más zöldhulladékot is keverek közé. De ettől függetlenül teljesen jól működik a dolog.

Mekkora munkát jelent a komposzt átrakása?

Sokan mondják, hogy az átrakás már nem fér bele az idejükbe, de én 74 éves korom ellenére körülbelül félóra alatt át tudom rakni a komposzthalmokat, szóval nem gondolom, hogy ez bárkinek is problémát kellene, hogy okozzon.

Mit kezdenek a kész komposzttal?

Van egy körülbelül két négyzetméteres rostám egy régi kapudarabból, ősszel azon szoktam átrostálni a komposztanyagomat, ami átmegy rajta azt kiszórom a kertbe, ami fennakad azt félreteszem és később abból keverek a lenyírt fű közé, illetve a lombokhoz, ami egy kiváló érésgyorsító anyag. A kész komposztot pedig kihordom a kertbe és a kapálógéppel jól bedolgozom a talajba.

Mik a gyakorlati tapasztalataik a komposzttal?

Mikor valaki azt kérdezi, hogy érdemes-e vesződni a komposztálással én mindig csak annyit szoktam válaszolni, hogy meg kell nézni a kertet és akkor nincs kétség. De pozitívum az is, hogy amióta komposztálok rendkívül porhanyós a kertben a talaj, annak ellenére, hogy a környéken mindenhol a kötött talaj a jellemző. Régen hordtam szarvasmarha trágyát a kertbe, de amióta komposztálok az óta nincsen szükség erre sem. Így mindenkinek azt ajánlom, hogy próbálja ki, kezdjen bele, de legyen türelemmel, mert ha az első évben még nem is lesz kész komposztja, akkor is két év múlva már kiváló anyagot teríthet ki a kertjébe. A tapasztalatom az, hogy a kert visszaadja a termésben ezt a türelmet és a munkát, amit belefektetünk a komposztálásba.

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – Interjú Kutas Lászlóval

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

Kutas László az a típusú ember, aki az udvart azért tartja, hogy pihenni tudjon benne és nem pedig dolgozni. Így a konyhakert az udvar csekély részét foglalja csak el, ahol felesége neveli a zöldségeket. László mégis úgy érezte, hogy szükség van a komposztálásra, hogy csökkenteni tudja a hulladék mennyiségét. Félve kezdett bele, de mára már az életének a része a komposztálás és nem jelent számára akkora munkát, hogy ne csinálja szívesen. A pázsitos, örökzöldes udvarban pedig megtalálta a komposztáló helyét is, ahova esztétikusan el tudta helyezni és nem zavarja az összképet.

Komposztált már korábban?

Amit mi csináltunk korábban az nem komposztálás volt, mint megtudtam, mert mi egy gödörbe ástuk a füvet és a zöldhulladékot. De persze ebből is réteges földszerű anyag lett, szóval ezzel sem volt semmi probléma, csak ahogy megtudtam kevésbé előnyös, mint a komposztból kikerülő humusz anyag.

Mi jellemzi a hulladékkezelésüket?

A papír és a műanyag hulladékot már régebb óta külön gyűjtjük és azt kéthetente szelektív hulladékként elhordatjuk. Amióta pedig komposztálunk az óta a zöldhulladékok, konyhai hulladékok nagy része pedig a komposztba kerül.

Mi kerül a komposztba?

Minden konyhában keletkező zöldségmaradék: krumpli, hagymahéj, sokszor a tojás héja is, de a nyári időszakban a gyümölcsök maradéka is. A kertből a zöldségek szárai kerülnek a komposztba, illetve az őszi időszakba a lomb és virágok maradékai is rákerülnek.

Hol talált helyet a komposztálónak?

Van egy szépen elterülő almafám, ami alá kerültek a keretek, így árnyékban van és a nagy esőtől is védi a kereteket, illetve nem akartam, hogy az udvarból vagy kertből elvegyen területet, így egy kiváló helyet találtam neki.

Szokták a komposztba kerülő anyagokat aprítani?

Az aprítás nálunk attól függ, hogy mikor milyen kedvem van. Van úgy, hogy teljesen felaprítom 2-3 centis darabokra, aztán van úgy, hogy kicsit hosszabb, de belefér. Az ingyenesen használható aprítógépet is kölcsönvettem és a gallyakat azzal daráltam le a zöldmetszéskor.

Hogyan kezelik a lombot?

Eddig nem komposztáltam a lombot, hanem a helyi hulladékkezelővel elhordattam, de ősszel a lomb nagy része már a komposztálóba került. Mondjuk a diófalevelet nem mertem beletenni. De a többit összegyűjtöttem a lombporszívóval, ami össze is aprítja és utána belekevertem a komposztba.

Mennyire figyelnek oda a komposztba kerülő anyagok arányára?

Itt keverten kerülnek a hulladékok a komposztra, ami úgy jön az megy bele, de nem volt belőle gond, mert egyszerre sokféle dolog keletkezik.

Hogyan komposztálja a füvet?

Nekem nincs türelmem ahhoz, hogy a lenyírt füvet szétteregessem itt az udvaron, míg szénává szárad, így azt nem komposztálom.

Mekkora munkát jelent a komposzt átrakása?

Én csak tavasszal raktam át a tavaly nyáron kezdett komposztomat, de ettől függetlenül egy vasvillával meg szoktam lazítani, keverni az anyagokat benne. De ahhoz nincs türelmem, hogy évközben is lebontsam a keretet, felépítsem újra. De persze nekem még nincs nagy tapasztalatom, mert nem rég kezdtem, majd ősszel elválik, ha így nem hatékony, akkor jövőre majd persze átrakom többször is. De alapvetően nem volt egy bonyolult folyamat és az egész nem volt több háromnegyed óránál, de nálam a fa alatt nehezebb ezt végezni.

Mik a gyakorlati tapasztalataik a komposzttal?

Nekem még nem volt kész komposztom, de az a tapasztalatom, hogy nem kell félni a komposztálástól, nem egy nagy munka és a hiedelemmel ellentétben nem büdös. Számomra a gödörben való fűrohasztás sokkal kellemetlenebbnek tűnt. De várom már, hogy kész komposztom legyen, mert itt helyenként eléggé agyagos a talaj, amit nem árt lazítani.

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – Interjú Kapuvári Tiborral

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

Kapuvári Tibor és felesége Judit Székesfehérvár kertvárosába laknak és gyönyörű kertet nevelnek. Elmondásuk szerint nagy szerepe van ennek abban, hogy a műtrágya helyett csak komposzthumusszal dúsítják a földjüket. Kapuváriék már régóta komposztálnak, de amióta jelentkeztek az egyesület projektjére elmondásuk szerint sokkal hatékonyabbá vált a munka és sokkal jobb anyagot vesznek ki ősszel a komposztálójukból, amit ahogy a képen is látható tavasszal meghálál a kertjük.

Komposztált már korábban?

Mi korábban mint a legtöbben gödörbe dobáltuk a bontható anyagokat. És mi ősszel szét is szórtuk a kertbe, de persze az inkább rothasztás volt nem komposztálás. De persze jó volt ez, mert anélkül nem tudtuk hova tenni a rengeteg füvet, gazt, szőlővenyigét. Idővel kaptunk a helyi hulladékkezelő vállalattól egy műanyag gyűrűt, amibe már aprítva raktuk az anyagokat és ez közelebb állt a mostani komposztáláshoz.

Mi jellemzi a hulladékkezelésüket?
A szelektív hulladékgyűjtés már régóta jelen van az életünkben, ha nem is a mai formájában. Már 20 évvel ezelőtt is gyűjtöttük a papírt, amit a gyerekek elvittek az iskolába, az üvegeket visszavittük, mert még visszaváltható volt és lényegében alig volt műanyag akkoriban. Az unokáim most óvodások, így megint van, aki elvigye a papírt, illetve az óvodában zsugorítják és gyűjtik a műanyag palackokat is. A zöldhulladékot, illetve a konyhai hulladék egy részét megeszik a szomszéd tyúkjai a többi pedig komposztra kerül. így elmondhatom, hogy gyakorlatilag mi nem sok szemetet termelünk.

Mi kerül a komposztba?

Ami a kertből kijön, szárak, szőlőhajtás, venyige, lenyírt fű, illetve a konyhai hulladékból, amit a tyúkok nem szeretnek. Az ételmaradékok esetében is az a helyzet, hogy mi azt nem tesszük a komposztra, mert száraz kenyeret teszünk bele és azt is megeszik a tyúkok. Illetve a téli időszakban kandallózunk, így a fahamut is belerakjuk a komposztba.

Mi a véleménye a kapott komposztálóról?

Az eddigiek közül a Gaja Környezetvédő Egyesülettől kapott keretet érezzük a legjobbnak. Rengeteg minden belefér, és ha a szabályokat betartja az ember sokkal jobb anyag jön ki belőle, mint amit előzőleg tapasztaltunk.

Hova helyezték el a keretet, mi volt a szempont?

Be kell vallanom, hogy az is szempont volt, hogy eldugva legyen, de emellett fontos szempont volt az is, hogy közel legyen a kerthez. A funkcionalitás mellett persze odafigyeltünk arra is, hogy egy napsütéstől védett, viszonylag árnyékos helyre telepítsük, ahol egy kőfal és egy házikó teteje védi is a nagy esőktől.

Szokták a komposztba kerülő anyagokat aprítani?

A gallyakat, szőlővenyigét, növényszárakat szoktuk aprítani, de azért annyira nem aprózzuk, illetve a konyhai hulladék sok esetben már eleve aprított állapotban keletkezik. Illetve a komposztunk jelentős része fű.

Mire figyelnek oda a levágott fű komposztálásánál?

Mi nem szárítjuk a füvet, de a szőlőről nagyon sok apríték lejön, amit a fű közé keverünk, és ez fellazítja annyira az anyagot, hogy nem rohad be. Illetve ha rákerül, a fű egy gereblyével fellazítjuk a tetejét és onnantól kezdve teljesen jól bomlik és egyáltalán nem büdös.

Másképp kezelik a lombot, mint más zöldhulladékot?

A műanyag keretet, amit kaptunk azt a kert közepére felállítjuk és az összegyűjtött faleveleket abba rakjuk, és tavasszal pedig beleássuk a kertbe. Persze még nem teljesen bomlik le, de egy előemésztés után, mi zöldtrágyaként felhasználjuk a kertben. De elmondható, hogy az alja és a közepe már egészen bomlott, ami a tetején megmarad, azt pedig beledobjuk a rendes komposztba és ott érik tovább.

Mennyire figyelnek oda a komposztba kerülő anyagok arányára?

Mi nem figyelünk erre oda különösebben, hiszen a tavaszi időszaktól minden héten nyírjuk a füvet és dolgozunk a kertben. Így elmondható, hogy egy vegyes keverék kerül már magától is a komposztba, amit a keretbe rakva kicsit össze is keverünk. De arra figyelünk, hogy mindig kerüljön az anyagok közé egy kis szálas dolog, ami levegőssé teszi a komposztunkat.

Milyen gyakran rakják át a komposzthalmot?

Bevallom nem szoktuk keverni, átrakni a komposztot, de ennek az oka, hogy nem tudunk még egy komposztálót felállítani. De sok esetben megtesszük azt, hogy egy vasvillával belenyúlva átkeverjük és megpróbáljuk megmozgatni, fellazítani a benne levő anyagot, mert nekünk nincs annyira magasan rakva a keret, így meg tudjuk tenni ezt.

Mit kezdenek a kész komposzttal?

Olyan lesz az őszi időszakra az alja, mint a föld, a teteje még persze nem annyira, de azt leszedjük és megy a lombkomposztálóba. A kész komposztot pedig elterítjük a kertben és beleássuk a földbe és azt a területet még az őszi időszakba beültetjük hagymával, fokhagymával, őszi salátával. A másik felét pedig a tavaszi időszakban ássuk be.

Mik a gyakorlati tapasztalataik a komposzttal?

Nálunk nagyon zsíros kötött talaj van, de amióta beleforgatjuk a komposzthumuszt, azóta azt érezzük, hogy sokkal lazább a talajunk, illetve azt tapasztaljuk, hogy nagyon szép a termés annak ellenére, hogy műtrágyát egyáltalán nem használunk. Így azt tudjuk mondani, hogy nem kell megijedni a komposztálástól. Aki kertészkedik annak nem jelent plusz munkát és a szabályok minimális betartása mellett semmi hátránya nincs annak, hogy komposztálunk a kertben, ellenben megspóroljuk a trágya árát és gyönyörű a kertünk.

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – 10. cikk

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

A hatékony komposztáláshoz elengedhetetlen, hogy a nitrogénben gazdag anyagok jóval nagyobb arányban legyenek, mint a szénben gazdag anyagok. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet megtanulni, hogy általában a zöld, friss dolgok a nitrogénben gazdagok, míg a fás, kemény anyagok a szénnel telítettek. Ahogy interjú alanyaink is mondják erre nem nagyon kell figyelni, hiszen a szezon alatt a kert és az udvar vegyesen adja a zöldhulladékot. De ha valakinél valamiből jóval több van annak érdemes erre odafigyelni. Általánosságban az is elmondható, hogy a komposztunknak egy gazdag keveréknek kell lennie, ami egyforma arányban tartalmazza a különböző anyagokat, ezért nem jó a csak fű és csak szárazanyagokból álló komposzt, érdemes ezért keverve rakni bele a zöldhulladékot.

„Mi nem figyelünk erre oda különösebben, hiszen a tavaszi időszaktól minden héten nyírjuk a füvet és dolgozunk a kertben. Így elmondható, hogy egy vegyes keverék kerül már magától is a komposztba, amit a keretbe rakva kicsit össze is keverünk. De arra figyelünk, hogy mindig kerüljön az anyagok közé egy kis szálas dolog, ami levegőssé teszi a komposztunkat.” – Kapuvári Tibor

„Itt keverten kerül belül, ami úgy jön az megy bele, de nem volt belőle gond, mert egyszerre sokféle dolog keletkezik.” – Kutas László

„Én teljesen vegyesen szoktam halmozni, ahogy ki jön a kertből, de nem gond ez, mert a díszkertből és a konyhakertből sokféle anyag kerül ki. Arra szoktam csak odafigyelni, hogy a füvet fel szoktam lazítani egy kis földdel, illetve más zöldhulladékot is keverek közé. De ettől függetlenül teljesen jól működik a dolog.” – Kloiber László

„Nem figyelek az arányokra, de időnként egy marék komplex műtrágyával vegyítem a komposztot. Azért sem figyelek oda rá, mert nincs különösebb igényem rá, hogy milyen tulajdonságú komposzt készüljön a végére. De a nyúltrágya miatt eleve nagyon magas a nitrogéntartalma a kikerülő humusznak.” – Tóth Péter

„Annyira figyelek oda az arányokra, ahogy már korábban is említettem mindig keverek a fű közé szárazanyagot is. De régebben komposztteával locsoltam, hogy gyorsítsa az érest, de azt valamiért most letiltották pedig nagyon hasznos volt, jelentősen gyorsította az érést.” – Varga Ferenc

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – 9. cikk

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

A Gaja Egyesület munkatársai mikor utcai tanácsadásokon megemlítik a komposztálás lehetőségét rengeteg ellenérvet hallanak: büdös, sok a munka vele, nem éri meg, ellepik az udvart a legyek, állatok járnak rá. Az öt interjúalanyhoz intézett utolsó kérdésben ezt vetettük fel számukra és megkértük őket mondják el gyakorlati tapasztalataikat. Illetve elmondják azt is, hogy mit tapasztalnak a kertben az óta, amióta komposzt humusszal dúsítják a talajt.

„Nálunk nagyon zsíros kötött talaj van, de amióta beleforgatjuk a komposzthumuszt, azóta azt érezzük, hogy sokkal lazább a talajunk, illetve azt tapasztaljuk, hogy nagyon szép a termés annak ellenére, hogy műtrágyát egyáltalán nem használunk. Így azt tudjuk mondani, hogy nem kell megijedni a komposztálástól. Aki kertészkedik annak nem jelent plusz munkát és a szabályok minimális betartása mellett semmi hátránya nincs annak, hogy komposztálunk a kertben, ellenben megspóroljuk a trágya árát és gyönyörű a kertünk.” – Kapuvári Tibor

„Nekem még nem volt kész komposztom, de az a tapasztalatom, hogy nem kell félni a komposztálástól, nem egy nagy munka és a hiedelemmel ellentétben nem büdös. Számomra a gödörben való fűrohasztás sokkal kellemetlenebbnek tűnt.  De várom már, hogy kész komposztom legyen, mert itt helyenként eléggé agyagos a talaj, amit nem árt lazítani.” – Kutas László

„Mikor valaki azt kérdezi, hogy érdemes-e vesződni a komposztálással én mindig csak annyit szoktam válaszolni, hogy meg kell nézni a kertet és akkor nincs kétség. De pozitívum az is, hogy amióta komposztálok rendkívül porhanyós a kertben a talaj, annak ellenére, hogy a környéken mindenhol a kötött talaj a jellemző. Régen hordtam szarvasmarha trágyát a kertbe, de amióta komposztálok azóta nincsen szükség erre sem. Így mindenkinek azt ajánlom, hogy próbálja ki, kezdjen bele, de legyen türelemmel, mert ha az első évben még nem is lesz kész komposztja akkor is két év múlva már kiváló anyagot teríthet ki a kertjébe. A tapasztalatom az, hogy a kert visszaadja a termésben ezt a türelmet és a munkát, amit belefektetünk a komposztálásba.” – Kloiber László

„A kertben harmincnégy gyümölcsfám van és nem kevés szőlő, és egé1sz évben nem kell vennünk gyümölcsöt kivéve a déli gyümölcsöket. És a komposzt hatása nagyon érződik a terméshozamban, már évek óta annyi almánk terem, hogy egy egész évig el tudtuk látni az egész családot vele. És semmiféle műtrágyát nem kell használnom a kertünkben.  De a legjobb bizonyíték a komposzthumusz hasznára, hogy én a komposzt halom tetejére padlizsánt, tököt ültettem, ami a komposzton sokkal szebb és sokkal hamarabb érik, mint a kerti talajban.” – Tóth Péter

„Amióta komposzt humuszt rakok a kertbe, azóta sokkal kevesebbet kell öntöznöm és ugyanolyan szép az udvarom, mint előtte. A humusz segített abban, hogy a talajt lazábbá, víztartóbbá tudtuk tenni.  Szerintem nem egy nagy munka a komposztálás és az egyébként is keletkező kerti munka mellett nem jelent semmi plusz munkát.  Én sokkal szívesebben csinálom, mint a kapálást és hasznom is van belőle. Én egyáltalán nem bántam meg, hogy jelentkeztem az egyesület programjára.” – Varga Ferenc

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – 8. cikk

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

 A fáradtságos munka meghozza a gyümölcsét, ha odafigyeltünk a komposztálás során arra a pár fontos szempontra, amit az előző cikkekben tárgyaltunk, akkor az őszi időszak végére kész komposztot kaphatunk. Közel se biztos, hogy az összes anyag felbomlik mostanra, de egy kőműves rosta segítségével jelentős mennyiségű humuszt tudunk kiszűrni a még nagyobb, felismerhető zöldhulladékok közül.  Ha ez megvan a legjobb dolog, amit tehetnek vele, hogy szétterítik a kertben és beássák vagy berotálják a talajba, ami a következő évben meghálálja a törődést.

„Olyan lesz az őszi időszakra az alja, mint a föld, a teteje még persze nem annyira, de azt leszedjük és megy a lombkomposztálóba. A kész komposztot pedig elterítjük a kertben és beleássuk a földbe és azt a területet még az őszi időszakba beültetjük hagymával, fokhagymával, őszi salátával. A másik felét pedig a tavaszi időszakban ássuk be. „ – Kapuvári Tibor

 

„Én csak tavaly nyár végén kezdtem komposztálni, így nekem még nem volt kész komposztom, de idén ősszel át fogom rostálni és a konyhakertbe szét fogjuk teríteni.” – Kutas László

„Van egy körülbelül két négyzetméteres rostám egy régi kapudarabból, ősszel azon szoktam átrostálni a komposztanyagomat, ami átmegy rajta azt kiszórom a kertbe, ami fennakad azt félreteszem és később abból keverek a lenyírt fű közé, illetve a lombokhoz, ami egy kiváló érésgyorsító anyag. A kész komposztot pedig kihordom a kertbe és a kapálógéppel jól bedolgozom a talajba.” – Kloiber László

 
„A komposzt teljes beérése nálam két évig tart, de időközben természetesen többször rostálok ki belőle érett humuszt. Nálunk az udvarban a komposzt humusz nagy része a virágcserepekbe, muskátlis ládába kerül. Nálunk minden ablakpárkány tele van virágokkal, ha csak ehhez mindig virágföldet kellene vennem az a nyugdíjamat megterhelné ősszel.  A kertben a komposzthumusz pedig a szőlő és a gyümölcsfák alá kerül.„ – Tóth Péter
 
„Nekem az a tapasztalatom, hogy ha tavasszal elkezdem a komposztálást, akkor késő őszre be is érik. Ilyenkor a kőműves barátomtól kölcsönkérem a rostáját és azzal szűröm át a humuszt. Nekem nagyon sok virágom van és az alá szoktam tenni a komposzt humuszt egy kis virágfölddel átkeverve, illetve a többi része a udvarra a cserjék, fák alá kerül.” – Varga Ferenc
 

 
A következő és egyben utolsó cikkben a tapasztalataikat összegzik az interjúalanyok és megpróbálják eloszlatni a komposztálással kapcsolatos előítéleteket.
 
free blog themes