A székesfehérvári Fúzió Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával komposztálás mintaprojektet indít Székesfehérvár-Kisfalud városrészben, illetve Pákozd, Nadap, Lovasberény településeken. Az egyesület célja, hogy az emberekben tudatosítsa, hogy komposztálással jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mértéke.
A projekt keretében az egyesület összesen 300 családot szeretne bevonni a programba, településenként 75 család részvételével. A jelentkezők két komposztkeret kapnak térítésmentesen. A keretek egy köbméteresek és fából készültek. A résztvevőknek lehetőségük lesz évi két-három alkalommal egy professzionális ágaprító igénybevételére is.
A programhoz jelentős szakmai segítséget nyújt az egyesület. A program kezdetén mindenkinek kötelezően részt kell venni egy rövid képzésen, ahol elsajátíthatják a komposztálás alapjait, illetve az ágaprító gép használatát. Továbbá egy színes kiadvánnyal és oktatófilmmel kívánjuk segíteni a sikeres komposztálást. Amennyiben gyakorlati segítségre lenne szükségük komposztmesterünk személyesen is segítséget nyújt.
A programban azok tudnak részt venni, akik előzetesen regisztrálnak az adott településen önkormányzatának polgármesteri hivatalában elhelyezett jelentkezési lapon és bedobja az ott található gyűjtőládába.
A Gaja Környezetvédő Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával komposztálás mintaprojektet indít Székesfehérvár „Vezér utcák” városrészben, illetve Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken. Az egyesület célja, hogy az emberekben tudatosítsa, hogy komposztálással jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mértéke.
A projekt keretében az egyesület összesen 300 családot szeretne bevonni a programba, településenként 60 család részvételével. A jelentkezők két komposztkeret kapnak térítésmentesen. A keretek egy köbméteresek, az egyik újrahasznosított műanyagból készül, míg a másik tölgyfából. A résztvevőknek lehetőségük lesz évi két-három alkalommal egy professzionális ágaprító igénybevételére is.
A programhoz jelentős szakmai segítséget nyújt az egyesület. A program kezdetén mindenkinek kötelezően részt kell venni egy rövid képzésen, ahol elsajátíthatják a komposztálás alapjait, illetve az ágaprító gép használatát. Továbbá egy színes kiadvánnyal, weblappal és oktatófilmmel kívánjuk segíteni a sikeres komposztálást. Amennyiben gyakorlati segítségre lenne szükségük komposztmesterünk személyesen is segítséget nyújt.
A programban azok tudnak részt venni, akik előzetesen regisztrálnak a Gaja Környezetvédő Egyesületnél. Telefonon a 06/22/503-428 –as telefonszámon vagy e-mailben név, cím és elérhetőségek megadásával a jelentkezz@komposztaljunk.hu címen.
Mindig is úgy gondoltuk, hogy a már-már őszi kezdés után fontos, hogy tavasszal is legyen előadás. Jó alkalom lesz arra, hogy az eddigi tapasztalatok alapján kérdéseket tehessenek fel Varga Gábor komposztmesternek és megosszák egymással is a tapasztalatokat és problémákat.
Lassan itt az igazi tavasz, és aki eddig még nem tette, épp ideje, hogy felélessze a téli álmot alvó komposztját. A tél alatt a csapadéktól és a fagyos időjárástól a komposzt érése megállt, és a ládákban tárolt anyagok összetömörültek. Ugyan senki sem szereti, de a komposzttal az első tennivaló tavasszal az átfogatás…
Mindenkinek azt ajánljuk, hogy válasszon ki egy szép napos délutánt, mikor rászán a komposztjára egy-két órát és aktiválja. A szükséges eszközök ehhez egy vasvilla és egy locsolókanna. Érdemes leemelni a keretet komposztról, és egy kicsit arrébb rakni, majd az összetömörült anyagot villával alaposan átkeverve, rázó mozdulatokkal belehelyezni újra a keretbe. Amennyiben azt tapasztalják, hogy az anyag szárazabb egy kinyomott szivacsnál, akkor 15-20 centiméteres rétegenként érdemes kevés vízzel megnedvesíteni. Ha minden jól megy, akkor a nagyobb halmoknak 1-2 napon belül el kell kezdeniük melegedni, amit érezhetnek, ha belenyúlnak. Ha ez nem történik meg, akkor a folyamatokat segíteni kell tápanyag-utánpótlással. Legolcsóbban úgy tehetjük meg, ha „csalánteát” készítünk a komposzt számára. Ezt úgy készíthetjük el, hogy egy rész friss csalánhoz, három rész vizet adunk, és meleg helyen erjesztjük, majd egy hét elteltével a komposztra locsoljuk, és hamarosan újraindulnak a folyamatok. Akinek nem áll rendelkezésre csalán, az ugyanezt érheti el pitypang vagy tyúkhúr aprítékából készült folyadékkal is.
Sok helyütt keletkezik ebben a tavaszi időszakban jelentős mennyiségű gally- és fanyesedék, ezt nem ajánlott a már meglévő komposztba rakni, mert teljesen megállíthatja a folyamatokat. Inkább érdemes egy új halmot kezdeni vele, amiben a hamarosan érkező zöld dolgok újra egyensúlyba hozzák a szén- nitrogén arányt.
Már csak napok kérdése és felkerül a portálra a beígért oktatóvideó anyag, de addig is összegyűjtöttük a partner szervezetnél fellelhető anyagokat, de válogattunk néhány anyagot a világháló komposztkeretéből is. Ez azért is jó megfogalmazás mert a keresgélés alatt legalább annyi fajta és minőségű anyagot találtunk, mint amennyi egy jobb komposztban is megtalálható. Némelyik használata erősen ajánlott, de van olyan, amit csak a rossz példa végett osztunk meg önökkel.
Székesfehérvár, Iszkaszentgyörgy – Szeptemberben indult a Gaja Környezetvédő Egyesület komposztálási programja. Már most sikeresnek mondható, s folyamatos az érdeklődés.
A három kiszemelt területen összesen 210 családot vontak be a programba. A létszám hamar összejött, s már most is lennének újabb jelentkezők. Minden család kapott egy bútorként már nem hasznosítható tölgyfa és egy újrahasznosított műanyag komposztkeretet (egy köbmétereseket), a közösen használható elektromos ágaprító pedig körbejár. Induláskor mindenkinek részt kellett vennie egy pár órás képzésen; további gyakorlati kérdésekkel a komposztmesterhez fordulhattak.
Iszkaszentgyörgyön a helyi környezetvédő egyesület (ITKE) karolta fel a kezdeményezést, s mint titkáruk, Szántóné Bányai Szilvia elmondta, maguk is meglepődtek a komposztálás közösségépítő, generációkat egymáshoz közelítő hasznán, de tény: nem csak a fiatal, gyermekes családok, de az idősebbek, a nyugdíjasklub olykor egyedülálló tagjai is jelentkeztek keretekért, s felállították kertjükben azokat. A tavaszias novemberben igencsak beindult a komposztérés, a hőmérőt beledugva 40-60 fokot is lehet mérni. Ezekre a kertekre lesz talajjavító, s tavaszra talán az is kiderül, megvalósult-e az eredeti célkitűzés, a háztartási hulladékmennyiség csökkenése.
Kováts Barnabásék feketehegyi háza mögött hamarosan kész az üvegház, mellette pedig már két hónapja ott működik a fa komposztkeret. Korábban is volt, s ahogy átnézünk a szomszéd kertekbe, itt is, ott is látunk hasonlót. Judit, a háziasszony azt mondja, a szelektív gyűjtéssel és a komposztkészítéssel itt meg lehetett fogni az embereket, több szomszédjuk is kedvet kapott, sőt nem egy új jelentkezőről tudnak, aki a későbbiekben csatlakozna. A székesfehérvári Gaja Környezetvédő Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával szeptembertől komposztálás mintaprojektet indított – kifejezetten a tipikus középcsaládot kiszolgáló nagyságú kertes háztartásokra tekintettel – a város Feketehegy, illetve Szárazrét területein, továbbá Iszkaszentgyörgyön. Az egyesület célja a kezdeményezéssel az volt, hogy az emberekben tudatosítsa, a komposztálással jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mennyisége.
Lassan, de biztosan beindul a komposztaljunk.hu portál, már találnak rövid leírásokat, amit idővel fokozatosan bővíteni fogunk különböző tanácsokkal, hivatkozásokkal, Gyakran Ismételt kérdések megválaszolásával. Továbbá hamarosan elkészül oktatófilmünk is, melyet a már most is látható tevékenységek leírásához fogunk linkelni.
Nem titkolt célunk, hogy szeretnénk a jövőben megjelentetni felhasználói értékeléseket, tehát várjuk leveleiket, melyben leírják, hogy Önök mióta komposztálnak, hogyan és mit segített ebben a Gaja Környezetvédő Egyesület projektje. Ezeket minden további nélkül megjelenítjük, akár fotókkal.
A komposztálóba kerülhet bármilyen olyan anyag, ami biológiailag bontható,ezek között aszerint tehetünk csak különbséget, hogy van, ami könnyen komposztálható, és vannak olyan anyagok, amelyek komposztálásához több tapasztalat szükséges. Tehát a komposztba kerülhetnek kerti zöldhulladékok, nyesedékek, gallyak, lehullott gyümölcsök, levágott fű és lomb. Továbbá a komposzt közé kerülhet konyhai hulladék, például zöldség és gyümölcshéj, csutka, maradékok, megbarnult zöldségek,tojáshéj, kávé és teazacc. Kisebb mennyiségben a komposztládába keverhetünk apróra tépett újságpapírt (kivéve színes nyomdai termékeket),
kartonpapírt, sózásszerűen kevés döglött cementet, fecnikre tépett textilt,sőt még porrá őrölt építési törmeléket, de tőzeggel vagy hamuval felitatott kozmás étolajat is.
A komposztálásra szánt anyagok ugyan halomba rakva is komposztálhatóak, de hatékonyabbá teszi a komposztálást és rendezettebbé a kertet, ha az anyagokat komposztsilóba rendezzük. Ezek kiválasztása a komposztálandó anyagok fajtájától és mennyiségétől is függ. A példa kedvéért ez nem csak a kert méretétől függ, hanem például lombkomposztáláshoz érdemes merev drótkerítést letűzni pár karóval, így olcsón óriási űrtartalommal tudnak komposztálni.
A legkörnyezetbarátabb megoldás, ha négy használt raklapból készítünk komposztsilót. Ebben az esetben feleslegesen nem használunk fel faanya-got. Ez a projektünk során nem volt megoldható, hiszen önök szép esztétikus kereteket vártak tőlünk, amit talán teljesítettünk is.
A keretek kiválasztásánál is kiemelten fontosnak tartottuk, hogy amit kiosztunk, azok is a környezettudatosságot tükrözzék. Az első ajánlatunk egy norvég fenyőfa komposztáló volt, de kaptunk ajánlatokat, Szlovákiában, Romániában gyártott tölgy keretekre is. Ezeket elutasítottuk, mert ugyan nagyon könnyen beszerezhetőek lettek volna, és az áruk is igen kedvező, de számunkra vállalhatatlan, hogy olyan eszközöket kapjanak, amik 500-1500 kilométert utaztak hozzánk és még fákat is kellett kivágni érte.
Általában ezeket a termékeket lehet megvásárolni a multinacionális barkácsáruházakban, ezért ha legközelebb ott vásárolnának maguknak, vagy rokonoknak komposztálót mindenképpen jusson az eszükbe az, hogy honnan származik az a fa. Ezért felkerekedtünk és bejártuk a Dunántúlt, mire megtaláltuk a megfelelő terméket. Tatabányán van az a cég, amelyik számunkra a legszimpatikusabb ajánlatot tudta adni. Ugyanis ők a mindennapi szemetünkből gyártanak különböző termékeket. A szelektív gyűjtőkbe elhelyezett műanyagból készítették a komposztkeretet is. Az első találkozásunk során bemutatták, hogy használt takarítószeres dobozból készül a siló.Így ez eloszlathat minden kétséget az újrahasznosítással kapcsolatban is, hiszen az Önök kertjében áll már a példa rá, hogy a hulladékunkból újra termékek készülnek.
A másikat Szekszárdon találtuk meg, ez ugyan tölgyfából készült, de egy parkettagyárban, ahol ebből nem tudtak már minőségi terméket készíteni, mert a megadottnál több csomó van a fában, de ettől komposztkeretként még 10 évig a kertjükben fog állni. Fontos megjegyeznünk, hogy a gyártónak igazolása van róla, hogy a felhasznált fákat csak magyar erdőgazdaságokból vágták, ahol igen szigorú kritériumok vonatkoznak arra, hogy mikor válik egy fa vághatóvá, illetve azonnal meg kell kezdeni a kivágott fák pótlását.
Ha kiválasztottuk a komposztsilót, akkor a következő lépés kiválasztani a helyét. Mindenképp szem előtt kell tartani, hogy a komposzt érintkezzen a földdel, továbbá érdemes füves részre rakni. A komposztálót árnyékba kell tenni, ezzel védve a kiszáradástól. Amennyiben kiválasztottuk a helyet és felállítottuk a silót, érdemes az aljára aprított szárazabb gallyakból egy legalább 10 cm-es réteget teríteni, hogy az alulról való szellőzést megkönnyítsük.
A komposztálás talán legfontosabb munkafázisa az aprítás. Azáltal, hogy darabokra vágjuk a komposztba kerülő anyagokat, nagyobb felületet képezünk, ami gyorsabb komposztálódást eredményez, mert a bontó baktériumok és gombák nagyobb felületen tudnak érvényesülni. Az sem utolsó szempont, hogy a felaprított hulladék kevesebb helyet foglal a silóban.
A komposztaprítást végezhetjük metszőollóval, késsel, fejszével vagy más vágó és zúzó eszközzel. A lényeg, hogy minél apróbbra vágjuk fel a hulladékot. A gallyakat és az egyéb fás növényi részeket 5-10 cm-es darabokra érdemes vágni. Lényeges, hogy a kertben kihúzott disznóparéjt vagy a libatopot is aprítsuk fel apró darabkákra. A tojáshéjat és a csontot törjük össze a balta fokával.
A projekt keretében lehetőségünk volt vásárolni négy ágaprító gépet.Ezeket akár otthon is könnyen lehet használni, de a teljesítménye jóval magasabb a nagyáruházakban kapható akciós aprítóknál. A gép hozzávetőlegesen 45 mm átmérőjű gallyakat tud eredményesen aprítani. Fontos megemlíteni, hogy a gép ezt a teljesítményt akkor tudja biztosítani, ha az ág zöldmetszésből származik és nem keményfa. Fontos arra odafigyelni, hogy a gépbe kő, szeg vagy egyéb kemény anyag ne kerüljön, mert akár végzetes hibát is okozhat benne.
A gépre szállítás után fel kell szerelni az ágadagoló kürtőt, ezt a gép alatti tároló dobozban találjuk. Ezt a pengéket takaró műanyag borítás felemelésével lehet elhelyezni a gépen, majd a felhelyezés után a piros tekerőt kattanásig kell hajtani.
Amennyiben a kürtő a helyére került, abban az esetben lehet áram alá helyezni. A gép nem rendelkezik saját kábellel ezért a fűnyírókhoz is használt lengőhosszabbítót szükséges rácsatlakoztatni. A gép működését mindössze három gomb vezérli. A zöld gombbal indíthatjuk be a gépet, ekkor lehet az aprítást megkezdeni, a piros gombbal állíthatjuk meg az aprítást, míg a sárga gombbal ág elakadás esetén lehet elindítani a pengék ellenirányú mozgását, míg a szorulás el nem hárul. Ha indítás előtt, vagy működés közben sípol a gép, az valami hibát jelez. Amennyiben indítás előtt adja a hangot, az azt jelenti, hogy a gép alján a gyűjtőtartály nincs rendesen a helyére rakva, mert a gép a gyűjtő nélkül nem indul. Amennyiben működés közben hallja a hangot az az ág elakadását jelzi, ez esetben a sárga gomb használatával háríthatjuk el a hibát.
A székesfehérvári Fúzió Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával komposztálás mintaprojektet indít Székesfehérvár-Kisfalud városrészben, illetve Pákozd, Nadap, Lovasberény településeken. Az egyesület célja, hogy az emberekben tudatosítsa, hogy komposztálással jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mértéke.
